A kisegér és az elefánt légzésének analógiája.

A két állat légzésének különbsége jól szimbolizálja, hogy a gyors, felületes légzés stresszes állapotot idéz elő, míg a mély, lassú légzés segít a nyugalom és a kiegyensúlyozottság elérésében.

A kisegér rendkívül gyors anyagcserével rendelkezik, így percenként akár 150-200 lélegzetet is vehet. Ez a kapkodó, felületes légzés hozzájárul a magas pulzusszámhoz és a rövidebb élettartamhoz. Légzése felületes, mivel gyorsan kell oxigénhez jutnia és kevésbé hatékony. A gyors, kapkodó légzés aktiválja a szimpatikus idegrendszert, amely a „harcolj vagy menekülj” reakciót erősíti. És igen, az egér stresszes állapotban él.

Ezzel szemben az elefánt mély, lassú lélegzeteket vesz, percenként csupán 4-10 alkalommal. A nagyobb tüdőkapacitás és a nyugodt légzés hosszabb élettartamot és alacsonyabb stresszszintet eredményez. Hatékonyabban használja fel az oxigént, így energiát takarít meg. A lassú, mély légzés serkenti a paraszimpatikus idegrendszert, amely a nyugalmat és a regenerációt segíti elő.

Az egerek kb 2-3 évig, míg az elefántok 70-80 évig is élhetnek.

Nekik nincs választásuk!