A svéd gyerekversek mellett Tamkó Sirató Tengerecki hazaszáll c. kötetét szerettem legjobban.
Tényleg szinte kívülről fújtam őket, persze később a Kaláka együttes is besegített.
Úgy gondolom , hogy számos megzenésített verse ma is töretlenül népszerű.
De semmit nem tudtam a költőről, pusztán a nevét furcsálltam kicsit.
A jóga magyarországi elterjedéséről először Haich Erzsébet Beavatás c. könyvéből kaptam némi ízelítőt és elég sok idő telt el, míg innen-onnan összeszedtem a részleteket.
De nagyon meglepődtem, mikor kiderült, hogy az első, teljesen hivatalosan megjelenő cikket Hatha jóga címmel az Élet és Tudomány c. lapban dr. Tamkó S. Károly jegyezte 1959-ben. Mint kiderült, dr. Tamkó és Tengereczki ugyanaz a személy.
A Holmi 21.évfolyamának 11. számában tette közzé Rákos Sándor kéziratos hagyatékából fennmaradt levelezést, ahol található egy 1964 IV.21 dátumozású is. Ebben a következőkről olvashatunk:
„Tegnap esti beszélgetésünk rendkívül nagy hatással volt rám. „Antik Jóga és Modern Jóga” címû „didaktikus eklogámat” azonnal küldöm is,kérlek, fogadd szeretettel. A „modern jóga” fogalma ebben az értelemben, amelyben nálam szerepel, ilyen élesen elhatárolva a „joga-fogalom hagyomány-alakjától” – ismeretlen a világon még eddig. Te is önkéntelenül is a jóga szót a rádzsa jóga értelmében használtad („istenné lenni, s aztán az irodalom jelentéktelenségnek látszik!”). Így nekem sem szabad csodálkoznom ha hivatalos helyeken sem ismerik még a modern jóga irodalmának elsô számú „Tamkó- törvényét”, amely szerint „a modern jóga és a misztikus jóga kizárják egymást, és hom- lokegyenest ellentétben állanak”
Ezek után már nem annyira meglepő, hogy a költő, orvosok mellett szaklektora volt 1968-ban a Medicina kiadónál megjelent bolgár szerzőpáros JÓGA c. könyvének is.
1970-ben pedig az Élet és Irodalomban Tamkó Sirató a Testsúlycsökkentés c. írásában már azt írja, hogy „olyan eljárást amellyel civilizációnk új életformájából adódó szinte összes negatívumok kiegyensúlyozhatók, illetve elháríthatók csak egyet ismerek: a jógát!”
Ezekből a korabeli dokumentumokból világosan kiderül, hogy nem holmi, a jóga iránt érdeklődő lelkes gyakorlóról van szó pusztán, hanem egy nagyon elkötelezett személyről, akit később nem véletlenül hívtak sokan a jóga egyik magyarországi apostolának.
A választ erre az elköteleződésre a Pályám emlékezete/ Korforduló c. írása adja meg, ami az Új Írás 1977. februári számában jelent meg.
„1936 nyarától 1948 teléig, tehát közel 12 évig orvosi műszóval: „potenciális beteg” maradtam. Torzító sokízület-gyulladás reumás, illetve szervi szívbaj, gyomorbaj, bőrgombásodások, idegösszeomlás körüli állapot – szinte mindegyik gyógyíthatatlan. Feküdtem négy kórházban, két klinikán, otthon hónapokig kezeltek, legalább 18 orvos, tanársegédek sora, egyetemi tanárok… – eredménytelenül. Két évig teljesen járásképtelen voltam: hordágy – mankó!
Néha azonban hosszabb-rövidebb ideig jobb periódusok is voltak. 1940-45-ig például az Orion Rádiógyár propaganda osztályán dolgoztam, nagy felsőbb jóindulattal és sok mulasztással.”
….
„Mivel a teljes góctalanítás (fogak után új mandulaműtét), sőt a penicillines átfertőtlenítés sem vezetett eredményre, orvosaim őszintén megmondták, hogy orvosilag gyógyíthatatlan állapotban vagyok. Ha volna valahol vidéki rokonom, ahol van ház, van ágy, enni adnak, legjobb lenne, ha odamennék.”
….
„Ekkor kénytelen voltam elhinni, hogy a jógalégzésektől lettem jobban. És most már erős meggyőződéssel folytattam napi légzéseimet.
A hatás elképzelhetetlen volt: Nemcsak kifejezett fájdalmaim, bántó panaszaim szűntek meg, hanem állandó fázékonyságom, gyengeségem, félelmeim is. Dohányozni sem tudtam többé. Alkoholt fogyasztani még kevésbé.”
Magyarországon 1945 után ugyan nem volt tilos jógázni, de jobb volt hallgatni arról, ha valaki gyakorolta.1948-tól azonban Tamkó Sirató nemcsak gyakorolta, hanem tanította is mindenkinek, akinek tudta. Nem véletlen, hogy a tudományos és irodalmi elméletekben is nagyon otthonos, az avantgárd irányzatot képviselő Tamkó Sirató verseket és műveket nem igazán támogatta a hatalom. Soknyelvűségét a Rákosi korszak főként az Orion gyárában tudta hasznosítani szaktolmácsként , fordítóként és reklám szövegíróként.
Azonban saját tapasztalata betegségei legyőzése kapcsán, élete végéig az „egészséget mindenkinek!” elkötelezett hívévé tette.
„Könyörgöm dolgozzuk ki az aktív megelőzés életmód elvét, a légzés szabályait és építsünk rá új életritmust”, írta 1973-ban az Egészségszózat a WHO-hoz és mindenkihez c. versében.