Több olyan ismert és kiemelkedő teljesítményt elért sportolóról tudunk, akik a teljesítményük optimalizáláshoz nagymértékben támaszkodtak a légzéstechnikákra.
Most összegyűjtöttem pár olyan hírességet, akiről konkrétumok is megjelentek a témával kapcsolatosan.
A németországi foci EB alatt elárasztotta az internetet egy infografika, mely Cristiano Ronaldo pulzusának alakulását mutatja a Portugália–Szlovénia mérkőzés során. Ezen látszik, hogy Ronaldo képes volt korábbi hibája után, a 11-es rúgás előtti kulcspillanatban 170-ről 100-ra mérsékelni a pulzusát nagyon rövid időn belül. Ilyen nyomás alatt normál esetben megugrik az ember szívverése, de Ronaldo tudatos légzésekkel, profi módon irányította a teste fiziológiai változásait.
Michael Phelps, a világ legsikeresebb olimpikonja, aki összesen 23 (!) olimpiai aranyérmet nyert, gyakran alkalmazott különféle légzéstechnikákat a versenyek előtt. Phelps azt mondta, hogy a mély légzés segített neki megnyugodni, és a megfelelő állapotba került, hogy elérje a legjobb eredményt. Ezt a technikát az utolsó percekben is alkalmazta, közvetlenül a rajt előtt.
A Butejko-módszer sokat segített a korábbi kiváló NB I-es labdarúgókapusnak, Kemenes Szabolcsnak is, akit 2009-től kezdtek nehézlégzéssel járó asztmás tünetek gyötörni. Először leginkább telente jelentkezett nála a probléma, ami fokozatosan a mindennapi életét is megnehezítette. Ekkor döntött úgy, hogy a helyes légzés elsajátításával kezébe veszi sorsát: „Elsősorban azért jelentkeztem a tanfolyamra, mert az élsport mellett nehéz úgy élni, hogy rendszeresen asztmás tüneteket produkál az ember. De rögtön nagyon pozitív változás állt be, az edzéseken már semmilyen légzéskönnyítőt sem kellett használnom. Onnantól mertem elindulni úgy otthonról, hogy nem volt nálam semmilyen orr- vagy asztmaspray. Egyfelől tehát a mindennapok is könnyebbek lettek, másfelől a sportteljesítményem is javult: később fáradok el, tovább bírom, könnyebben melegszem be, és a regeneráció is gyorsabb. Jó érzés megtapasztalni, hogy én uralkodom a saját testemen, és nem vagyok kiszolgáltatva semmilyen gyógyszernek.”
LeBron James, az NBA egyik legkiemelkedőbb játékosa, többször hangsúlyozta a meditáció és a mély légzés fontosságát a stressz csökkentésében és a mentális fókusz növelésében. Egy figyelemre méltó példa erre a Calm nevű meditációs alkalmazással való együttműködése. Ezen kívül, egy 2019-es interjúban beszélt arról, hogyan segítette őt a meditáció és a tudatos légzés a pályán nyújtott teljesítményében.
https://www.youtube.com/watch?v=1232uNKDcjA
Serena Williams, a világ egyik legsikeresebb teniszezője, a kontrollált légzést használja a stressz kezelésére és a koncentráció fokozására. Több interjúban is beszélt arról, hogy a tudatos légzés segít neki a nyomás alatt nyugodtnak maradni.
Ugyanebben a sportágban Novak Djoković több alkalommal is hangsúlyozta a tudatos légzés fontosságát a mentális felkészülésében és teljesítményében. Egy interjúban kifejtette, hogy a mentális erő nem veleszületett adottság, hanem munkával fejleszthető képesség. Kiemelte, hogy a tudatos légzés különösen fontos számára a nyomás alatt álló pillanatokban.
Lindsey Vonn, olimpiai bajnok alpesi síelő a vizualizációt mély légzéssel kombinálva készült fel a futamokra, hogy csökkentse a szorongást és maximalizálja a koncentrációját.
De a mentális egészség és a légzés fontosságát hangsúlyozta Simone Biles is, aki a 2021-es tokiói olimpián visszalépett bizonyos versenyszámoktól mentális egészsége érdekében. Biles döntése széleskörű figyelmet keltett, és hozzájárult a mentális egészség fontosságának hangsúlyozásához a sport világában, különös tekintettel arra, hogy visszatérte után 2024-ben három arany és egy ezüst érmet szerzett.
Különleges kategóriát képviselnek ebben a felsorolásban a hegymászók.
Köztudott hogy hegymászók számára a magaslati körülmények jelentős kihívást jelentenek, különösen az alacsonyabb oxigénszint és a légnyomáskülönbségek miatt. Ennek kezelése érdekében különböző légzéstechnikákat alkalmaznak, melyek közül kiemelkedik a nyomásos légzés. A módszer lényege, hogy a mászó kilégzéskor enyhén összeszorítja az ajkait, amivel légellenállást hoz létre. Ez segít fenntartani a tüdőben a megfelelő nyomást, amely különösen hasznos az alacsony légköri nyomású környezetben, ahol a tüdő könnyebben összeeshet, és nehezebb lehet a gázcsere.
A világ legjobb hegymászói, mint például Reinhold Messner és Nims Purja, is különböző légzéstechnikákat alkalmaz, hogy oxigénpalack nélkül is képesek legyenek extrém magasságokban teljesíteni.