Szerző: Hriczu Anita | ápr 15, 2025 | Blog
Sokan nem is tudják, hogy éjszaka nyitott szájjal alszanak, amíg fel nem tűnnek az ebből fakadó kellemetlenségek: horkolás, reggeli szájszárazság, torokkaparás vagy a reggeli és napközbeni fáradtság.
A nyitott szájjal történő alvás oka lehet az orrdugulás, egy gyerekkorban kialakult rossz szokás, a fogszabályozás vagy akár súlyosabb esetben az alvási apnoé is.Idősebb korban vagy jelentős túlsúly esetén a csökkent garatizom tónus szintén horkolással és szájlégzéssel járhat.
Azonban az éjszakai szájlégzés miatt, reggelre kiszárad a szánk és a torkunk, ami fogszuvasodáshoz, rossz lehelethez és torokfájáshoz is vezethet. A folyamatos nyitott állkapocs miatt hosszabb távon megváltozhat az arccsont formája, különösen a gyerekeknél.
A gyenge arc- és szájkörüli izomzat komolyan befolyásolhatja a beszéd tisztaságát és a hangképzést. Ennek viszont logopédiai következménye lehet, ha több hangot egyáltalán nem vagy helytelenül ejtünk ki.
Számos arcizomerősítő és beszédtámogató gyakorlatsor létezik, ami a helyes légzéssel párosítva tartós javulást eredményezhet.
A nyitott szájjal való alvás nem csupán rossz szokás, hanem egy olyan jelzés, amely mögött fizikai vagy funkcionális problémák is állhatnak. A kulcs a megfigyelés, gyerekek esetében a játékos tanítás és a szakemberek bevonása, ha szükséges. Minél korábban kezdjük a tudatosítást és az orrlégzés gyakorlását, annál könnyebb elkerülni a hosszú távú következményeket.
Szerző: Hriczu Anita | ápr 4, 2025 | Blog
Sokan gondolják még mindig, hogy a jóga csak a hajlékony és a fiatal nőknek való. Igaz, a social media is gyakran ezt az idealizált képet közvetíti : nehéz pózok, tökéletes testek, egzotikus helyszínek. Ezi elrettentő lehet annak, aki „csak” szeretne jobban lélegezni, mozogni vagy lazítani.
Másoknak esetleg a szanszkrit kifejezések, a meditáció, a mantrák vagy akár a spirituális háttér tűnik furcsának „nem nekem valónak”.
Akik pedig megszokták, hogy a sport a teljesítményről, izzadásról, kalóriaégetésről szól, azok a jógát „lassúnak” vagy „nem elég keménynek” tartják.
A jóga sok országban és kultúrában inkább „női dologként” él a köztudatban, és ma ténylegesen is a nők gyakorolják többen. Ugyanakkor tény, hogy sokáig vallási és filozófiai gyakorlatnak tekintették, amelyhez szigorú fegyelem, tanítványi viszony és férfi születés kellett.
Vannak akik egyszer már kipróbálták, de egy túl nehéz vagy nem megfelelő stílusú órára mentek, ahol nem volt idő az alapokra és csalódottak lettek, nem adtak még egy esélyt.
Ugyanakkor a hatalmas információáramlásnak köszönhetően a figyelmünk állandóan szét van szórva: vagy a múlton rágódunk, vagy a jövő miatt aggódunk.
A jóga viszont a jelenben tart. Minden mozdulat, minden lélegzet arra hív, hogy legyél itt a testedben, a pillanatban.
Ez nem csak fizikai gyakorlás, hanem figyelemgyakorlás is. Egyfajta belső csend, ahol újra kapcsolatba kerülhetsz önmagaddal.
A testünk mindig beszél hozzánk, csak túl elfoglaltak vagyunk, hogy meghalljuk. A jóga segít lelassulni és érzékelni:
- Hol tartasz feszültséget?
- Hol van fájdalom, ahol változásra lenne szükség?
- Milyen mozdulat esik jól, és mi az, amit inkább elkerülnél?
A jóga megtanít kommunikálni a testeddel, nem elnyomni, nem figyelmen kívül hagyni, hanem meghallgatni és tisztelni.
A mozgásodon keresztül tanulod újra azt is, hogy ki vagy. A jóga nem kívülről akar formálni hanem belülről akar visszavezetni önmagadhoz. Megtanít türelmesnek lenni, elfogadni a határaidat, és észrevenni, hogy minden nap más, és ez teljesen rendben van.
Gyere el április 12-én szombaton és válassz egy óratípust és egy tanárt. Vagy akár többet is.
10 éves lett a NemcsakJóga Mozgásstúdió és a Nyílt Napon most ingyen kipróbálhatod akár az összes óratípust.
Csak ne felejts el bejelentkezni!
Szerző: Hriczu Anita | márc 24, 2025 | Blog
Több olyan ismert és kiemelkedő teljesítményt elért sportolóról tudunk, akik a teljesítményük optimalizáláshoz nagymértékben támaszkodtak a légzéstechnikákra.
Most összegyűjtöttem pár olyan hírességet, akiről konkrétumok is megjelentek a témával kapcsolatosan.
A németországi foci EB alatt elárasztotta az internetet egy infografika, mely Cristiano Ronaldo pulzusának alakulását mutatja a Portugália–Szlovénia mérkőzés során. Ezen látszik, hogy Ronaldo képes volt korábbi hibája után, a 11-es rúgás előtti kulcspillanatban 170-ről 100-ra mérsékelni a pulzusát nagyon rövid időn belül. Ilyen nyomás alatt normál esetben megugrik az ember szívverése, de Ronaldo tudatos légzésekkel, profi módon irányította a teste fiziológiai változásait.
Michael Phelps, a világ legsikeresebb olimpikonja, aki összesen 23 (!) olimpiai aranyérmet nyert, gyakran alkalmazott különféle légzéstechnikákat a versenyek előtt. Phelps azt mondta, hogy a mély légzés segített neki megnyugodni, és a megfelelő állapotba került, hogy elérje a legjobb eredményt. Ezt a technikát az utolsó percekben is alkalmazta, közvetlenül a rajt előtt.
https://mindsetpszichologia.hu/az-olimpiatol-a-mindennapokig-5-modszer-a-sportpszichologia-eszkoztarabol-a-teljesitmenynoveleshez?utm_source=chatgpt.com
A Butejko-módszer sokat segített a korábbi kiváló NB I-es labdarúgókapusnak, Kemenes Szabolcsnak is, akit 2009-től kezdtek nehézlégzéssel járó asztmás tünetek gyötörni. Először leginkább telente jelentkezett nála a probléma, ami fokozatosan a mindennapi életét is megnehezítette. Ekkor döntött úgy, hogy a helyes légzés elsajátításával kezébe veszi sorsát: „Elsősorban azért jelentkeztem a tanfolyamra, mert az élsport mellett nehéz úgy élni, hogy rendszeresen asztmás tüneteket produkál az ember. De rögtön nagyon pozitív változás állt be, az edzéseken már semmilyen légzéskönnyítőt sem kellett használnom. Onnantól mertem elindulni úgy otthonról, hogy nem volt nálam semmilyen orr- vagy asztmaspray. Egyfelől tehát a mindennapok is könnyebbek lettek, másfelől a sportteljesítményem is javult: később fáradok el, tovább bírom, könnyebben melegszem be, és a regeneráció is gyorsabb. Jó érzés megtapasztalni, hogy én uralkodom a saját testemen, és nem vagyok kiszolgáltatva semmilyen gyógyszernek.”
https://www.nemzetisport.hu/csupasport/2019/10/ki-tud-futni-leragasztott-szajjal?utm_source=chatgpt.com
LeBron James, az NBA egyik legkiemelkedőbb játékosa, többször hangsúlyozta a meditáció és a mély légzés fontosságát a stressz csökkentésében és a mentális fókusz növelésében. Egy figyelemre méltó példa erre a Calm nevű meditációs alkalmazással való együttműködése. Ezen kívül, egy 2019-es interjúban beszélt arról, hogyan segítette őt a meditáció és a tudatos légzés a pályán nyújtott teljesítményében.
https://www.youtube.com/watch?v=1232uNKDcjA
Serena Williams, a világ egyik legsikeresebb teniszezője, a kontrollált légzést használja a stressz kezelésére és a koncentráció fokozására. Több interjúban is beszélt arról, hogy a tudatos légzés segít neki a nyomás alatt nyugodtnak maradni.
Ugyanebben a sportágban Novak Djoković több alkalommal is hangsúlyozta a tudatos légzés fontosságát a mentális felkészülésében és teljesítményében. Egy interjúban kifejtette, hogy a mentális erő nem veleszületett adottság, hanem munkával fejleszthető képesség. Kiemelte, hogy a tudatos légzés különösen fontos számára a nyomás alatt álló pillanatokban.
Lindsey Vonn, olimpiai bajnok alpesi síelő a vizualizációt mély légzéssel kombinálva készült fel a futamokra, hogy csökkentse a szorongást és maximalizálja a koncentrációját.
De a mentális egészség és a légzés fontosságát hangsúlyozta Simone Biles is, aki a 2021-es tokiói olimpián visszalépett bizonyos versenyszámoktól mentális egészsége érdekében. Biles döntése széleskörű figyelmet keltett, és hozzájárult a mentális egészség fontosságának hangsúlyozásához a sport világában, különös tekintettel arra, hogy visszatérte után 2024-ben három arany és egy ezüst érmet szerzett.
Különleges kategóriát képviselnek ebben a felsorolásban a hegymászók.
Köztudott hogy hegymászók számára a magaslati körülmények jelentős kihívást jelentenek, különösen az alacsonyabb oxigénszint és a légnyomáskülönbségek miatt. Ennek kezelése érdekében különböző légzéstechnikákat alkalmaznak, melyek közül kiemelkedik a nyomásos légzés. A módszer lényege, hogy a mászó kilégzéskor enyhén összeszorítja az ajkait, amivel légellenállást hoz létre. Ez segít fenntartani a tüdőben a megfelelő nyomást, amely különösen hasznos az alacsony légköri nyomású környezetben, ahol a tüdő könnyebben összeeshet, és nehezebb lehet a gázcsere.
A világ legjobb hegymászói, mint például Reinhold Messner és Nims Purja, is különböző légzéstechnikákat alkalmaz, hogy oxigénpalack nélkül is képesek legyenek extrém magasságokban teljesíteni.
Szerző: Hriczu Anita | márc 24, 2025 | Blog
Igaz, hogy szamurájok a 8-9.században jelentek meg Japánban, de csak a 12.századtól vált a képzésük formálissá és strukturálttá. A 14.századtól már hivatalos harcművészeti iskolák is indultak, és a szamurájok már nem csak harcosok voltak, hanem egy katonai elit, amelynek szigorú erkölcsi kódexe (bushidō) volt. A kiképzés során pedig a harci stratégiák mellett komoly hangsúlyt fektettek a légzésre és a meditációra is, ez utóbbit ma zen meditáció néven ismerjük.
Ebben az időszakban alakultak ki a ma is ismert harcművészeti ágak, ahol a megfelelő légzés növeli az ütés, rúgás vagy vágás erejét. Ezt segíti a kiáltás – a karate, kendo, aikido esetén a „kiai” – ami egy hirtelen, erőteljes kilégzéssel jár. Ez fokozza az erőt és az összpontosítást, megfélemlíti az ellenfelet és mivel stabilizálja a testet, csökkenti az ütés erejének visszahatását.
A karatéban az un. Ibuki légzés egy mély belégzés, majd az ütés vagy blokkolás pillanatában egy erőteljes, rövid kilégzés, hogy maximális erőkifejtést érjenek el.
Az állóképesség növelésére gyakran használják a lassú és ritmikus légzést.
A szamurájok és a harcművészek számára nagyon lényeges az egyensúly megtartása és a test stabilitása, amit a mély hasi légzés biztosít.
A mély, egyenletes légzés segít fenntartani az un ”éber tudatállapotot”, amelyben a harcos készen áll a támadásra vagy védekezésre, ami segít elkerülni a pánikot és a kapkodást. A szamurájok meditációs technikákkal és légzéssel fejlesztették ki ezt az állapotot, amelyben az elme üres és nem ragad le a félelmeknél vagy gondolatoknál, hanem teljesen szabadon reagál.
Ezért a szamurájok életében és később a harcművészetekben is a légzés nem csak egy háttérfolyamat volt, hanem az edzés és a harci technikák szerves része.
Szerző: Hriczu Anita | márc 23, 2025 | Blog
Európában és az Egyesült Államokban az 1920-és és 1930-as években gyorsan terjedt és vált népszerűvé a jógikus légzés és az autogén tréning.
Az első világháború után a modern értelemben vett PTSD (poszttraumás stressz zavar) fogalma még nem létezett. Az úgynevezett „shell shock” (lövészárok sokk) volt a leggyakoribb diagnózis a háborús trauma kapcsán, melyet különböző terápiás módszerekkel próbáltak kezelni, mert felismerték, hogy a hagyományos orvosi kezelések nem mindig hatékonyak a lelki sebek gyógyításában. Ekkor kezdtek elterjedni a különböző pszichológiai és fiziológiai terápiák, amelyek középpontjában a test és elme közötti kapcsolat állt. A pszichiáterek, mint például William McDougall, a pszichoszomatikus problémák kezelésében légzőgyakorlatokat is alkalmaztak.
A pszichoanalitikus Wilhelm Reich a két világháború között fejlesztette ki vegetoterápiás módszerét, melynek során a légzés és a test feszültségei közötti kapcsolatot vizsgálta. Ez a módszer már alkalmazott légzéselemeket a traumafeldolgozásban. Könyve 1927-ben jelent meg „Die Funktion des Orgasmus” címmel.
Johannes Schultz szintén az 1930-as években dolgozta ki az autogén tréninget, amelyben relaxációs és légzésfókuszú technikákat alkalmazott. Módszere a katonai rehabilitációban terjed el.
A második világháborús katonák személyes naplóiban is találhatunk utalást arra, hogy a mély légzést alkalmazták a harci helyzetek előtti vagy utáni stressz enyhítésére, ahogy erről Charles W. Hurd és mások is beszámoltak. A post-mortem rehabilitációs programok szintén alkalmazták ezeket a technikákat, hogy segítsenek a háborúból hazatért katonáknak visszatérni a civil életbe.
A vietnámi háború kapcsán Geoffrey C. Ward & Ken Burns a The Vietnam War: An Intimate History című könyve számol be arról, hogyan próbálták a katonák kezelni a szorongást és a pszichológiai nyomást. Részletesen foglalkozik a veteránok PTSD-jének kezelésével és a légzés szerepével.
Nando Parrado, az 1972-es uruguayi légibaleset túlélője. Miracle in the Andes című könyvében a túlélők beszámolnak a mély légzés alkalmazásáról, hogy kontrollálják a pánikot és fenntartsák a mentális éberséget a rendkívül stresszes körülmények között.
A napjainkban legtöbbet alkalmazott és a legszélesebb körben ismert dobozlégzést pedig az amerikai haditengerészet SEAL egységei tették népszerűvé.
Mivel ezek a légzéstechnikai gyakorlatok nemcsak a mentális stabilitás, hanem a fizikai teljesítmény javítására is szolgálnak, ezért a katonai és rendvédelmi szervek mellett sportolók és mentálhigiénés szakemberek is alkalmazzák ezeket szerte a világban.
